A japánok lendületére mi sem volt jellemzőbb, hogy az első ütőjük, Ichiro Suzuki (SEA) egyből home runnal nyitott. Sokáig uralták a meccset, az USA 0:3-ról állt fel egálra. Aztán a nyolcadik tetején a japánok telepakolták a bázisokat, és 2 outnál befutották a negyedik pontjukat is. Amit a HP bíró érvénytelenített, merthogy szerinte Nishioka túl korán indult a harmadik bázisról. Hiába reklamált a japán edző, Sadaharu Oh, elvették tőlük a sokak szerint jogos pontot.

Oh élő legendája a japán baseballnak, szédületes karrierje során 868 HR-t ütött a japán Yankees-ben, a tokiói Yomiuri Giantsben. Karrierje számokban: .301 ütőátlag, 2786 hit és 2170 RBI. Hazájában nemes egyszerűséggel Mr. Baseball-nak hívják.

Aztán ahogy annak lennie kell, a 9. alján az amerikaiak szintén telepakolták a bázisokat, és 2 out-nál A-Rod ground ballját se a dobó, se a 2B, se a SS nem tudta megfogni, így az USA 4:3-mal vitte a meccset. A vitatható ítélet kapcsán ismét előkerült az USA túl könnyű csoportbeosztásának unfair mivolta, ugyanis a döntőig nem kerülhetnek össze latin-amerikai csapattal. Ehhez képest alázta őket Kanada, és nem sokon múlt a japán elleni zakó sem. Kezdenek rájönni az amik, hogy nem sétagalopp a torna, Brad Lidge (HOU) például ilyet bírt nyilatkozni:

“Ezek nem All-Star vagy bemutató meccsek, itt egyértelműen a rájátszást idézi a hangulat. Nem tudom máshoz hasonlítani.”

A cikk folytatása →