Régóta szerettünk volna egy magyar nyelvű baseball podcast-et összehozni. Úgy tűnik, végre sikerült az első adást felvennünk, ezt szeretnénk most közzétenni. Hallgassátok, és kommenteljetek, hogy szerintetek van-e igény ilyenre, hogyan lehetne jobbá tenni. Egyelőre át kell kattintani a posterous-ra, és ott lehet online hallgatni, vagy mp3-ban letölteni. Későbbiekben az iTunes-ban is tervezzük megjelentetni a podcastoknál.
Hivatalosan is elkezdték a dobók-elkapók Floridában és Arizonában, a mezőnyjátékosok többsége is ütöget már, így az öregnéni bandák is elindultak labdákra vadászni, amiket gondolom nyugdíjkiegészítésként lőnek fel ebay-ra, ahogy hazaérnek.
fotó: Jim Davis / Boston Globe
Idehaza is aktivizálódnak téli álomból (az elmúlt hetek fagyasztásából) a baseball rajongók.
A bowl.hu baseball fórumában egyre másra jönnek a szezon előtti csapatismertetők.
Ha már Hollywood, jöjjön egy másik ikon, Chet Pussy aka Cheech Marin, aki az egyik legismertebb Angels blog, a Halos Heaven gazdájának, Rev Halofannak mesélt a Dodgers iránti rajongásáról. Íme a videók:
Úgy látszik a tigrisvérű Charlie Sheen belátta, hogy mégsem lesz olyan jó móka a pornószínésznőcskéi lufimelleiről kólázva nézni a Super Bowl-t, úgyhogy inkább összefütyült egy pofás kis pasitársaságot szerény vityillójába. A fenti képen éppen Joe Morgan-nek, a HOF tag second baseman legendának örül rettentően, de velük bulizott James Loney a Dodgers-ből vagy a pár éve visszavonult Kenny Lofton és Todd Zeile, és még pár kiöregedett rocksztár is. A kép bal oldalán pedig Tony Todd bazsalyog.
A TMZ szerint Hollywood császára egészen lenyűgözte Morgan-t a játékkal kapcsolatos tudásával. Merthogy Charlie Sheen természetesen miről másról is beszélhetne a Super Bowl-t nézve, mint a baseballról.
Többször is írtunk játékokról, legyen az böngészőben futó flashjáték (Pinch Hitter sorozat), menedzser-játék (SmalBall), gyerekbézból (Backyard Baseball) vagy a legnagyobbak közül az immár csak fanatikusok által hegesztgetett MVP sorozat (MVP 2006 NCCA MLB?). Azóta már a 2K Sport MLB sorozata uralja a konzolpiacot, ennek az idén érkező részéről írt tegnap a Demonic Player:
Idén sem maradhatunk friss Major League Baseball játék nélkül, hamarosan ismét belecsöppenhetünk a sorozat izgalmaiba, ugyanis márciusban érkezik az MLB 2K12, mely a Visual Concepts boszorkánykonyhájában készül és PlayStation 3, PC, Xbox 360, Nintendo DS és Wii kiadásban lát majd napvilágot – A játék első előzetese is befutott, melyet alant tekinthettek meg, jó szórakozást – Press Play!
Volt itthon a rendszerváltás előtt egy tinigeneráció, akik már nem Fabulon reklámokkal és még nem Playboy poszterekkel díszitették a szobájukat, hanem maga Samantha Fox mosolygott rájuk a falról. Mindeközben a világ másik felén, Seattle-ben a Costaco fivérek, Tock és John több mint 700 kedvenc sportolójukról gyártottak plakátokat – a kor ízlésének megfelelően. A neonszínű, tupírsérós, válltöméses nyolcvanas évek végének dizájnretteneteiből nemrég nyílt kiállítás Los Angelesben.
A poszterek újrafelfedezése akkora érdeklődést váltott ki Amerikában, hogy a tavalyi new york-i kiállításon Alex Rodriguez is megcsodálta őket. Szuperkocsik előtt szupermozi stílusban pózolnak az NFL, NHL, NBA és MLB szupersztárok. A sportolókat szuperhősökként ábrázoló plakátok elég komoly népszerűségnek örvendtek arrafelé, a napokban sorra posztolják a bloggerek nosztalgikus hangulatú írásaikat gyerekkorukról. Maguk a sportolók is adhattak ötleteket, miként képzelnék el magukat a szobák falain, így a kretivitásnak semmi nem szabhatott határt. Ferrari kell? Megszerezték. Rendőrautó előtt pózolnál? Megszerezték. Ezek a poszterek nagyban hozzájárultak, hogy a sportolók a popsztárok szintjére emelkedjenek, és nem csak a szobák falain, hanem a pénztárcájuk vastagságában is.
“Képregényhősökké akartuk varázsolni a sportolókat. Olyanokká, akik hatalmasabbak az élőknél, szupermanekké, batmanekké. Hollywoodi akcióhősökké, akik napról napra egyszerre akár 20 rosszfiú seggét is szétrúgják.” – nyilatkozták a Costaco testvérek, akik eredetileg pólóbizniszben utaztak.
“A baseball egyre és egyre népszerűbb lesz. Minden major ligás klubnak fél-egymillió dolláros (mai értéken 11-22 M $) parkjai lesznek. Sok kisligás csapat fog ezekkel versenyre kelni a nagyvárosokban. A következő öt évben újabb nagyligás csapatok fognak alakulni. A verseny enyre jobban kiéleződik, és a sztárjátékosok csillagászati összegeket fognak keresni. A játékosok fifikásabbakká válnak. Hacsak a feltételeik nem lesznek kielégítőek számukra, akkor szervezkedni fognak, és rá fogják kényszeríteni a csapattulajdonosokat, hogy elismerjék az őket megillető jogaikat. A játékosok gyorsabbak is lesznek, sokkal lendületesebbé fog válni az irányadó játékstílus. Mindezek és a parkok fejlesztései tömegeket fognak vonzani a meccsekre, a csapattulajdonosok zsebébe pedig dőlni fog a pénz.”
De ki volt az a Ty Cobb, aki 1912-ben szinte látnoki módon jelezte előre a baseball jövőjét? Tyrus Raymond “Ty” Cobb (1886 – 1961) az egyik legellentmondásosabb legendája a baseballnak. Annak ellenére, hogy szinte nincs olyan rekordja a baseball-történetnek, amit a mai napig nem ő tartana, vagy legalábbis ne ő lett volna a csúcstartója valaha, agresszív játékstílusa és rettentő goromba modora miatt a Detroit Free Pess újságírója: “az elmebetegségig merész” címkét aksztotta a Georgia Peach becenevű játékosra, holott a házi lapja volt a 22 évig a Tigers színeiben játszó outfieldernek (és hat évig menedzsernek).
Steven E. Hughes amerikai szabadúszó grafikus, és adjunktusként illusztrációt tanít a Northern Michigan University-n. A portfóliójában magazinok, pólótervek, csendéletek, skiccek, no és rengeteg baseball témájú kép van. Megfestette Jimmy Rollinst, Torii Huntert vagy éppen Carl Crawfordot is. A blogján rengeteg képpel illusztrálja egy-egy képe készülésének a fázisait. Klikk oda:
Ha valaha is elgondolkodtál rajta, hogy a Cubs stadionja, a Wrigley Field vajon a rágóról kapta-e a nevét, akkor igen, nyertél. Mert a rágó meg William Wrigley Jr.-ról, akiről a Tőzsdemámor blogon emlékeztek meg pár napja.
William Wrigley az első rágógumikat csupán reklámcélokra használta – a sütőporaihoz mellékelte őket ajándékképpen. Hamarosan kiderült, hogy a vevőket jobban érdekli az ajándék, mint maga a termék. Így lett belőle rágógumigyáros.
Node, miért éppen róla nevezték el a Cubs stadiont?
A Facebook csoportunkba érkezett a hír, hogy a kedvenc hoaxvadász oldalunkon, az urbanlegends-en Marinov Iván utánajárt, mennyiben is egyezik a Moneyball sztorija a valós eseményekkel.
Amit a Brad Pitt alakította főszereplőről tudni kell: Billy Beane valóban az Oakland Athletics csapatfőnöke 1998-tól a mai napig. A valóságban így néz ki, és nagyjából azt tudja, amit a filmben láthattunk róla. Persze nem látogatott el minden kiválasztottjához, de volt, akivel személyesen beszélt telefonon – emlékezik egy interjúban például Hatteberg.
A Bowl.hu baseball-fórumán igen aktív marci pár hónapja új blog írásába kezdett Baseball Pénzügyek címmel. “Betekintés a baseball és főleg az MLB gazdasági oldalába.” mondja az alcím, szóval kőkomoly írásokra számítsatok a Biz of Baseball témáiban és stílusában magyarul.
Tegnap késő este megdőlt mindkét, posting systemmel kapcsolatba hozható rekord: biztossá vált, hogy a Texas az eddigi legnagyobb összegről ($51,703,411) ír majd egy csekket a Nippon Ham Fightersnek, valamint eldőlt, hogy összesen 111 millió dollárjukba került Yu Darvish megszerzése. Mindkét szám nagyobb, mint amit az eddigi rekordtartó Red Sox beleölt Daisuke Matsuzakába 2006 decemberében (51,1 millió dollárt kapott akkor Seibu Lions és összeségében mintegy 103 millió dollárt fektetett a Boston a japán dobóba).
Utolsó posztjában a posting system-et járja körül, de írt már a CBA-ról, az öt évre kötött kollekítv szerződésről, a draftról, a Rule 4-ről és a Rule 5-ról, a free agent-ekről, szóval van mit olvasni, ha odakattintasz. Mindenképpen RSS olvasóba való kemény olvasmány. Grat.
A blogok listázásában következzen a tumblr ósulija: az Old Time Family Baseball. Van itt az aktuális hírektől az elnöki kezdődobások listáján át, régi kártyáktól a tévéreklámokon át ezer éves fotókig és anekdotákig minden. Pár napja írtunk Tom Wolfe novellájáról, amiben a tininyelv baseball-szleng használatát ecsetelte a szexuális aktivitások körülírására. Innen már csak egy lépés ugyanennek a képekkel illusztrált verziója. Íme tehát a baseball Káma Szútra, amit az 1910-es évek képeslapfotói alapján állított össze a blogszerző.
A mozikban csütörtökön bemutatott A tetovált lány-remake (r: David Fincher) okán ugrott be az eredeti, svéd trilógia második részének, A lány, aki a tűzzel játsziknak egyik jelenete, ahol a főszereplőnőt, Noomi Rapace-t tetőtől derékig Yankees-mörcsibe öltöztették. (Ha a filmet nem is, a képet bizonyára már sokan láttátok.)
A szett nem csak nekünk tűnt fel, itt olvashattok egy részletet az egyik vele készült interjúból:
Q: We couldn’t help noticing that in „Girl Who Played With Fire”, part of Lisbeth’s bad-girl look is a Yankees cap and hoodie. Please don’t tell us Lisbeth is a fan — you might’ve heard the Yankees aren’t popular here.
A: That was my pick [laughs]. But only because I love to dress down. Best thing you can wear when you’re working.
“If Charlie Parker Was a Gunslinger, There’d Be a Whole Lot of Dead Copycats!” – szól Charles Mingus Gunslinging Bird c. számának alcíme, amit itt azzal magyaráz, hogy ha a jazz aranykorában Charlie “Bird” Parker pisztolyhős lett volna, akkor rengeteg zenész feküdt volna holtan mindenfele. De mielőtt teljesen elkanyarodnánk másfelé, ugyanez a címe az egyik legérdekesebb blognak, amivel az RSS olvasómat etetem.
Tom Tsupen néven kezdte az alapító még 2004-ben, azóta aztán kicsit kibővült a szerzőgárda. A blog rengeteg sorozatban dolgoz fel az elmúlt századból olyan témákat, mint a jazz, a rádió, a mozi, a popzene, a hidegháború, a magazinok vagy akár a baseball aranykora – jobbra az archívumuk alatt találjátok ezeket a szériákat.
Twenty-six-year-old Eddie Gaedel at the bat (for the first and only time) for the St. Louis Browns on August 19, 1951. A dwarf/little person standing 3’ 7”, he wore the number “⅛” on his jersey.
Minket itt ugye a baseball érdekel. Ám ebből is rögtön két sorozatuk van:
…örüljetek, ha még éltek! Örüljünk együtt és járjuk kicsit körül a 13-as számot a baseball világában.
* jelenleg 13 aktív játékos van, akik 900+ RBI-t ütöttek karrierjük során
* 13 pontot kell szerezni Torii Hunternek, hogy elérje a karrier 1000 pontot
* leghosszabb sorozatban 100 RBI fölötti szezon: 13, mely mindössze 3 játékosnak sikerült: Alex Rodriguez, Jimmie Foxx, Lou Gehrig
* 13 natural cycle-t ütöttek a baseball több, mint 150 éves történetében (cycle az, amikor egy meccsen valaki szimplát, duplát, triplát és hazafutást üt, naturálnak hívják ha ezeket az itt leírt növekvő értékű sorrendben üti meg)
* az 500 homerun klub jelenlegi 25 tagjából 13 jobbkezes
* Shoeless Joe Jackson az egyetlen játékos, akinek karrier átlaga .350 feletti, ezt 13 szezonban hozta össze, mielőtt végleg eltiltották bundázás miatt
* Omar Vizquel játszotta a legtöbb mérkőzést 13-as mezben
A 13-as mez viselése nem túl elterjedt egyébként a baseball játékosok körében. Néhány további név a teljesség igénye nélkül:
Edgardo Alfonso, Ralph Branca, Roberto Clemente (csak újoncként), David Cone (csak újoncként), Jeff Fassero, Ozzie Guillen, Buck Martinez, John Odom, Alex Rodriguez, Billy Wagner, Carl Crawford, Asdrubal Cabrera, Zack Greinke, Starlin Castro…
A huszadik században az amerikai lányok a baseballból vett kifejezéseket használtak. Az „első alappont” az ölelést és a csókot jelentette; a „második alappont” a tapizásra, simogatásra és a nyelves vagy „francia” csókra vonatkozott, aminek általában „komoly petting” volt a neve; a „harmadik alappont” a fellációt jelentette, amit finoman csak az „orális szex” kétértelmű kifejezéssel illettek; és a „pontszerzés” olyan nemi érintkezést jelölt, amelyből gyermek születhetett, s amelyről egyszerűen csak úgy beszéltek, hogy „megvolt a kielégülés”.
Hol vannak már a boldog békeidők, amikor tele szájjal röhögtünk az informatikai miniszteren, aki az animált gif lehetőségeit ecsetelte az állami tartalomszolgáltatásban? Azóta eltelt jópár év, az akkoriban még szupertrendi flash haldoklik, a HTML5 uralja a csilivilit, az animgif pedig köszönhetően a 4chain-nek és a Tumblr-nek, végre elfoglalta méltó helyét az alkalmazott művészetek panteonjában, és immár kitörölhetetlenül villog a retinánkba. És hol lenne az Internetek (TEH INTERNETS) sportgifek nélkül?
John Brenkus és az ESPN Sport Science csapata Tom House közreműködésével kielemzi, miért is tud 105 mérföld per órával (~170 km/h) adogatni a kubai válogatottból 2009-ben dobbantó, jelenleg a Cincinnati Reds-et erősítő balkezes dobó, Aroldis Chapman:
Végre péntek! Gyorsan végezd el ebédig a kötelezőket, és irány a gyémánt! Itt az általunk kétszer is megénekelt (egyes meg a kettes) Pinch Hitter sorozat harmadik darabja, amiben a Mousebreaker most igazán nagyot gurított: 10 éves karrier-módban csapathatod! Már nem csak ütögetned kell, hanem futnod és elkapnod is, egyszóval baseballt játszanod.
A játék rögtön a trainerrel kezdődik, ahol mindhárom feladatot begyakarolhatod, és az elért pontjaid alapján kapsz junior ligás ajánlatokat. Ahogy leszerződsz egy csapathoz, indul a játék. 10 meccses szezont kell végigjátszanod a csapatoddal, és ha jó vagy, akkor jöhet a rájátszás. És így lépegethetsz csapatról csapatra, ligáról ligára.
