Élőben a Citi Fieldről

írása meccsek, odakint témában -

Idén különösen jól el vagyunk eresztve amerikai élmény- és meccsbeszámolókkal, jvulman, szenyo és jjncaa után most a bowl.hu (baseball)fórumában aktív Maka írása következik. Maka az NBA1.hu szerkesztője, emellett egy sportfogadással foglalkozó blog, a Sportmajom gazdája, és a július 25-i Braves @ Mets derbit nézte meg a helyszínen.

+++

130812-maka3

A fuvaromnak épp a környéken volt dolga, így ha viszonylag korán is, de pont a Citi Field mellett lettem kirakva. A stadion hatalmas, de pár nap Amerika után az ember már megszokja, hogy minden nagyobb a tengerentúlon. Körbesétáltam a stadiont, mely előtt egy körülbelül 5 ezer kocsinak elegendő parkoló áll. A reggel 9 órakor nyitó jegypénztárhoz elsőként érkeztem, nem is volt még teljesen felkészülve a srác, de legalább amíg a számítógépét helyrerakta, addig volt időm kinézni hova ülök a kapott minitérképen. Az első eldöntendő kérdés az volt, hogy a batters boxhoz vagy az outfieldhez szeretnék közelebb lenni, de az árak döntöttek helyettem, a left field wall fölötti promenádra vásároltam jegyet, összesen 30 darab jenki dollárért. A közben mellettem kinyitó ablakoknál azt figyeltem meg, hogy a legtöbb vásárló is ezt az árkategóriát lövi be (“Give me two tickets in the 20-30 bucks range”), nyilván más tészta egy rájátszás találkozó, meg egy negatív mérleggel tengődő klub langyos alapszakasz meccse csütörtök délben.

A kapukat 10-kor nyitották ki, addig is gyűlt a tömeg a Citi Field fanwalkon, ami a hollywoodi csillagokhoz hasonló látványosság, pár száz Mets szurkolónak és családnak van saját köve. A stadiont körbeölelő villanyoszlopokon a Mets történelmének legnagyobb sztárjainak képei lógnak, az is érdekes látványt nyújtott. A beléptetés előtti percekben már hosszú, kígyózó sor állt – érdekes kérdés, hogy ez mindennapos (2 órával a meccs előtt vagyunk!) vagy csak a David Wright figurine-night (ami olyasmi, mint a bubblehead, csak normális méretű a feje)  miatt jöttek ennyien, amit csak az első 10 ezer szurkoló kapott. A sorban már érdemes volt hallgatózni, mögöttem egy fickó épp azt ecsetelte, hogy a szezon ezen szakaszában már csak azért jár ki a meccsekre, hogy elkapjon egy labdát. A sorban egyébként rengeteg Braves mezes szurkoló is állt, de nem kell magyar futballhulligán-szerű balhékra gondolni, itt csak kedélyesen dumálgattak az ellenfél szurkolóival a hazai szimpatizánsok.

130812-maka2

Viszonylag barátságos átvizsgáláson esett át mindenki (a hölgyeknek külön női biztonsági őr jött), majd beléptünk a Jackie Robinson Rotundába, ami a stadion előcsarnoka. Volt időnk bőven nézelődni (a barátnőmmel mentem), kajáldák egymás hegyén-hátán, természetesen több emeleten keresztül, itt-ott egy-egy merchandise bolttal kiegészítve. Az elmúlt napok tanulsága után nem öltöztünk túl melegen, viszont ezen a csütörtöki napon az idő kicsit lehűlt, és az ég igen felhős volt, a szektorunkban egyenesen fázni lehetett a nagy széltől, úgyhogy a barátnőm némi győzködés után beruházott egy Mets-pulcsira.

Szektoronként különböző ellenőrző ember volt, természetesen azért, hogy ne legyen olyan besurranó, aki olcsóbb jeggyel a legdrágább szektorban pöffeszkedik. A mi szektorunk jegyesfiújával jól eldumáltam, mondtam neki, hogy honnan jöttünk, meg hogy izgulunk az életünk első meccse előtt, tudományosan mesélte, hogy Európában a soccer az igazi sport, aztán jó mulatást kívánt.

130812-maka1

A meccs előtti fél órában már felharsant a hangosbemondó, elmondta a fő magatartásbéli etiketteket, meg aranyosan figyelmeztetett mindenkit, hogy a meccs közben labdák és ütők repülhetnek a nézőtérre, úgyhogy a kisgyerekesek főleg figyeljenek. A játékosok közül páran kifutottak az outfieldre nyújtani és dobálni, de hatalmas bemelegítés nem igen volt látható, csak a kezdő pitchereknél. A (hamiskás) himnuszra már viszonylag szépen megtelt a stadion, de a 3-4. inning környékére mondanám, hogy mindenki megérkezett, ekkor háromnegyed ház lehetett, ami egy munkanap kora délutánján számomra meglepetés volt. Sajnos nem a legszerencsésebb szektort választottam, mivel a meccs ezen szakaszán egy gyerektábor (?) kölykei is idezúdultak, akiket a meccs szinte teljesen hidegen hagyott, viszont amikor tapsolni vagy ordibálni kellett, abban maximálisan részt vettek. Szerencsére idő előtt távoztak is (a 7. inning körül), úgyhogy túléltem azt, hogy folyamatosan rajtam keresztül mászkáltak ki kajáért.

Valljuk be, a meccs elég sok szüneteiben sincs unatkozás, vagy “kiss és dance cam”, vagy valamilyen hangzavart keltő látványosság van a kivetítőn, pl. sokat reklámozták a “42” című filmet is, és természetesen jöttek az elengedhetetlen trivia kérdések és egyéb nézőket szórakoztató játékok. Ami még nagyon tetszett, hogy akárhányszor egy Braves játékos 2 strikenál járt, hangos, folyamatosan gyorsuló dübörgés vette kezdetét, amihez természetesen sok hazai szurkoló is csatlakozott. Egyébként élőben is meggyőződtem arról, amit a tv-n keresztül is láttam már: a hazai pálya nem jelent túl nagy előnyt, a nézőknek nincs nagy befolyása a többi major ligás sporthoz képest.

130812-maka4

Nem vártam perfect game-et, egyedül annak szurkoltam, hogy látványos elemeket tartalmazó, sok runos mérkőzés legyen – már csak azért is, hogy az első két inningben tartott baseball-gyorstalpalómon résztvevő barátnőm se unatkozzon – amit abszolút megkaptunk, hiszen a Mets 14 ütéssel nyert 7:4-re. Láttunk home runt, láttunk triplát, és szerencsére pár jól időzített double playnek is a tanúi lehettünk.

A találkozó vége felé egyre felhangosodott a közönség, egyre több “C’mon Bobby, get him!” (Bobby Parnell a Mets closere) hallatszódott a veterán szurkolóktól, de igazából mindenki állva várta a találkozó végét – már csak a hideg miatt is. A meccs után még fél órát lehet időzni a stadionban (vásárolgatni főleg), utána kőkeményen elkezdik kifele terelni a népet.

130812-maka5

Összességében egy örök emlékkel lettem gazdagabb, és ha a baseball nem is a legnézőbarátabb sport a világon, szinte érezni lehetett a levegőben a tradíciót és az emberek sport iránti szeretetét. Két semleges csapat (ezen sorok írójának a Marinersét dobog a szíve) meccsén is kitűnően szórakoztam, ráadásul a perec és a hot-dog is finom volt.

+++

A meccs videóösszefoglalója az MLB.comon: http://atmlb.com/14GB7iu

++

Maka oldalai:

NBA1.hu – magyar NBA hírportál

Sportmajom blog

Előző amerikai beszámolóink:

Szenyo Amerikában 3.

Szenyo Amerikában 2.

Szenyo Amerikában 1.

Vad Tigrisek markában az Ikrek

Az ezredik

2 hozzászólás ehhez “Élőben a Citi Fieldről

  1. derecskei

    Tetszik a beszámoló, szinte ott éreztem magam a lelátókon. Tényleg el vagyunk kényeztetve mi “soccerhez” szokott magyarság. Idén nyáron pár meccset már “élőben” is végigizgulhattam. Köszi a cikk szerzőjének, Szenyoról már nem is beszélve:)

  2. szenyo

    hehe, és még az a vicces, hogy majdnem ugyanott ültünk mi is májusban… Még lógok a galériákkal, majd egyszer rászánom magam, és publikálom.

    Jövő héten Houston Astros-Texas Rangers beszámoló lesz! ;)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.