Az isteni bézbóljátékos és az idegenek

írása színes témában -

060131-alien

Nagy keletük van mostanság a comic stripeknek, a három-négy kockás képregénycsíkoknak. Garfield és Dilbert az ósuli vonalhoz tartoznak, a kompigrafika térnyerésével vagy efféle generátor-oldalakkal ma már nem nagy kunszt összerakni saját egysorosokat. A netet elözönlötték a nem professzionális csíkok, a fárasztó irodahumortól a zseniális agymenésekig mindenfélén kacarászhatunk két Excel-doksi meghegesztése közben.

De hogy jön ide a baseball? Hát úgy, hogy visszatért a Földre Alien és Predator, akik szeretik egymást, és mindeközben nagy rajongói az isteni bézbóljátékosnak, magának a New York Yankees színeiben ütögető Jézus Krisztusnak. Totális őrület.

Alien loves Predator: in New York no one can hear you scream

(a linket a Transindexen találtam)

A kutatás tárgya: a baseball

írása színes témában -

Vajon mi jut eszébe egy átlagos magyar embernek, ha azt hallja: baseball? A válaszok és az esetleges visszakérdezések nem kis tájékozatlanságról árulkodnak, ezt szerintem bárki alátámaszthatja. Akármelyik magyar baseballjátékos tucatjával tudná sorolni különböző mosolyra fakasztó történeteit.

Egy biztos, a baseball valamilyen amerikai sport, gyakran lehet látni hollywoodi filmekben. Bár ha jobban belegondolok, hirtelen nem is tudom pontosan, hogy melyik is “a kettő” közül: amelyikben hatalmas válltömésekben szaladgálnak egy hosszúkás labdával, időnként keményeket ütközve? Vagy amelyikben egyes emberek dobnak, mások ütnek, valakik meg elkapják mindezt?

Európa szinte minden országában, így hazánkban is a legnagyobb népszerűségnek örvendő labdarúgás alapjaiban különbözik bármely amerikai eredetű sporttól. Ennek igazolására, az okok feltárására számos elmélet született. A kérdés az, hogy ezzel együtt lehetne-e a baseball hazánk tömegesen űzött, kedvelt sportja. Vagy történelmi, földrajzi, kulturális hátterünk – esetleg alulról szemlélve – sporthoz fűződő egyéni igényeink, mentalitásunk eleve lehetetlenné teszik mindezt? Erre a kérdésre próbáltam választ keresni egy kisebb kutatás révén.

2005. októberében készült egy felmérés, amely a baseball hazai ismertségét és észlelését vizsgálta. A cél az volt, hogy kézzel foghatóan, ha úgy tetszik számokba öntve meghatározzam, mi is lapul honfitársaink fejében a sportággal kapcsolatban.

A cikk folytatása

Az első

írása hírek témában -

(sajnos a kép elveszett)

Néhányan már tudtak róla, néhányan biztosan sejtették, hogy készülőben van az első rólunk szóló baseball naptár. Az ötlet rég megszületett már, de a kivitelezés ilyen-olyan okok miatt még váratott magára. Most összejött minden, és végre kézzelfogható, falra akasztható a kis hazai ékesség. Remélem mindenki örömét leli ebben a naptárban, azok is akik valamelyik oldalon domborítanak, és azok is akik csak kívülről nézhetik a lapokat.

A naptár elérhető lesz a szombati közgyűlésen, vagy akár postai úton is tudunk küldeni belőle.

Köszönet mindenkinek aki segített, hogy létrejöhessen!

BasebALL IN!

írása színes témában -

És megadta! – ugrik be sokunknak Korda mester klasszikusa. A póker ugrott be nekem is, amikor friss blogtémámra vadásztam, beírtam tehát a keresőbe a “baseball poker” kifejezést. Elsőre hülyeségnek hangzik, de nem várt sikert hozott a keresés: 14 700 000 találat született. A nagy felfedezés pedig az, hogy létezik egy Baseball póker nevű kártyajáték.

060115-poker

Első hallásra azt gondolhatnánk, hogy ez egy aranyos kis színes baseballabdákkal dekorált lapokból álló gyerekjáték, aminek a nevén kívül annyi köze van a baseballhoz, mint a kukásautónak Hófehérkéhez. És még csak nem is arra utal az elnevezés, hogy a játszma közben felmerülő trükközések illetve elszámolási viták rendezésére baseballütőt kapnánk kezünkbe. Az amerikaiak bármire képesek ha baseballról van szó, a legkülönfélébb módon, de mindenbe bele tudják csempészni kedvenc sportjukat. Itt is sikerült, ugyan elég suta módon, de ott vannak a jelek.

Ez a fajta játék nyilván nem tekinthető fő csapásvonalnak a pókerjátékok között, Korda mester is csak a fejét csóválná, hogy ilyen létezik, de kipróbálni poénból biztosan érdemes lehet, egy kis változatosságot vihet a no limites Texas hold’em partik szürke hétköznapjaiba. A szabályait pedig igen komoly pókerrel foglalkozó oldalakon is megtaláltam, tehát nem csak egy kósza ötletről van itt szó, ezek komolyan gondolják.

A cikk folytatása

A csapattársam csapattársának csapattársa

írása színes témában -

060110-barry bonds vs babe ruth

Hogy mi köze Babe Ruth-nak Barry Bonds-hoz? Nagyon egyszerű kérdés, biztosan mindenki tudja a választ, azért leírom: Babe Ruth 1930-ban együtt játszott Art Jorgens-sel a New York Yenkees-ben. Jorgens aztán kilenc év múlva még mindig ugyanezt a csapatot erősítette, amikor odaigazolt a kettes baseman Joe Gordon. Gordon tíz év múlva, 1949-ben …

…már a Cleveland Indians játékosaként csapattársa volt Minnie Minoso-nak, aki még 1980-ban is beállt az ütőboxba a Chicago White Sox színeiben. Ekkor már két éve a csapatnál szerepelt Jim Morrison, aki aztán később, 1986-ban csapattársa volt Barry Bonds-nak a Pirates csapatában.

A cikk folytatása

Papírforma szerint

írása színes témában -

060109-losalamos

Los Alamosban, az új-mexikói sivatag kellős közepén agylágyulást kaphatott pár kutató a Nemzeti Laboratórium teraszán csücsülve, mert a reggeli tojásrántottájuk elfogyasztása után kiszámolták, melyik sport is a legizgalmasabb. Vettek vagy 300 ezer meccset az elmúlt száz évből – amerikai foci, hoki, baseball, kosárlabda, illetve angol foci eredményeket, és megnézték, hogy az esélytelenebb csapatok hányszor pörköltek oda a nagyobb nevűeknek.

A cikk folytatása

A baseball-kesztyű is aluszik

írása színes témában -

060105-lounge

Most hogy két szezon között vagyunk, odakint pedig kopognak a mínuszok meg a hó- és esőcseppek, baseballfelszerelésünk is téli álmot alszik. Az én kesztyűm is ott lapul valamelyik sarokban. Tudom ez nem szép dolog, vannak olyanok, akiket különös érzelmi szálak fűznek baseball-kesztyűjükhöz, én sajnos nem tartozom ezek közé. Pedig lehet szépsége, varázsa – a gyakorlati haszna mellett természetesen – annak is, ha valaki folyamatosan ápolgatja, csinosítgatja, kenegeti, puszilgatja, este jóéjt puszival búcsúztatja, reggel simogatással ébreszti kedvenc sportszerét.

Az amerikaiaknál persze ez még fokozottaban jelentkezik, ott talán még többen vannak az utóbbi típusúak, és kevesebben a hozzám hasonlóak.

A cikk folytatása